Mogorván ül otthon az arisztokrata, mert nem érvényesült az akarata. Bánatában reggeltől estig az ablakon néz kifelé, hátha megy egy angoltelivér-ménes arrafelé. Szereti a hátaslovat nyeregben megülni, a pórnéppel igyekszik keveset vegyülni. Volt egy kedves felesége, de vége már annak, elhagyta, és egyedül indult Hollandnak! Gyermekei száma három: Gábor, Eszter és Áron. Gáborral egy colt végzett, Áronnal egy winchester, Eszter él és virul, világbajnok sakkmester. Körszakáll és összekulcsolt kezek, az arisztokratára jellemzőek ezek. Manapság már nem úgy van, mint régen, az arisztokrata csillag is kevesebb az égen. Kis hazánkban sem marad oly sok, nagy részét elvitték a rendőrök, meg az ÁVO-sok. Dalmácia tengerén is fogy az arisztokrácia, emiatt csorbul a demokrácia, adta hírül a szomszéd Croácia. Hé, arisztokrácia! Szólt egykor a nemzet nácija: nincs többé Volvo, van helyette Dacia. Isten óvja a hatalmas arisztokratákat, hadd halljam dobogni a telivérpatákat. Közkívánatra közöljük Bronz János* leghíresebb és leghosszabb költeményét:
BRONZ JÁNOS
Miért nem esznek a lovak hegedűt?
Ott álltam a város szélén, sötétben, egyedül,
nem volt nálam más, csak a kettétört hegedűm.
Azt gondoltam, elviszem a lovaknak,
csak nem mondtátok meg, hol laknak.
Lovak, lovak, hát ti meg hol laktok?
Bárhol is vagytok,
hegedűvel ma jól nem laktok!
*Bronz János egy monori fűtésszerelő, aki azt hiszi magáról, hogy Arany János unokája. Mit hisz Ön?
